A szakembereket is meglepő ütemben bővülnek a globális megújulóenergia-kapacitások. Bár a részarányuk még csak 13 százalékos, a fosszilis korszak – ha lassan is, de – a végéhez közeledik. Tudósok szerint 2050-re elérhető, hogy az energiatermelés 100 százalékban zöld legyen.
Megtörik az évek óta befagyott jég: újra lehetőség nyílik nagy ipari erőművi kapacitások kiépítésének igénylésére.
Vizet prédikálnak és bort isznak a világ nagy bankjai, amelyek kiállnak a környezetvédelem mellett, de közben dollármilliárdokat költenek olyan környezetszennyező beruházásokra, mint a kőolaj és földgáz kitermelése, illetve ilyen erőművek építése.
Az Ember kutatóintézet friss felmérése után egyik szemünk sír, a másik nevet.
A világ országainak jelentős része ma is több milliárd dollárral támogatja a fosszilis energiák használatát, olyan összegekkel, amelyek sokszor az egészségügyre fordított kiadásokkal vannak egy szinten, sőt esetenként meg is haladják azt.
Egy újabb javaslattervezet már konkrét irányszámokat is tartalmaz, magyar szemmel a legnagyobb kérdés, hogy mi lesz a Mollal.
Ahhoz, hogy a civilizáció ne omoljon össze, egyelőre növelni kellene a fosszilis energiahordozók kitermelését – véli az amerikai milliárdos.
Peking az energiaválság miatt visszatérőben a szénhez, amely a leginkább a környezetszennyező energiahordozó. Olyan ez, mintha méreggel oltanánk a szomjunkat - mondja egy szakértő, aki szerint ijesztő a szénerőművek újbóli felfuttatása Kínában.
Robert Habeck felszólította az OPEC országait, hogy termeljenek több olajat a helyzetre való tekintettel.
Brüsszel az atomenergiát, sőt kisebb mértékben a földgázt is zöld energiaforrásnak tekintené egy átmeneti időszakban, de ezt a Párizs által javasolt elképzelést Berlinben elvetik – állapítja meg a Politico.
Már 1971-ben tudtak arról, hogy kapcsolat van a légszennyezés és a klímaváltozás között. Előbb tudatosan elhallgatták, majd tagadtak, aztán késleltetni igyekeztek a kibocsátáscsökkentést célzó szabályok bevezetését – állapították meg francia kutatók. A klímaváltozás ellen küzdő szervezetek felelősségre vonást követelnek.
Valamikor úgyis véget ért volna a fosszilis tüzelőanyagok iránti igény növekedése, ám a Boston Consulting Group legújabb elemzése szerint a járvány okozta válság több mint egy évtizeddel felgyorsíthatta a folyamatot.
Míg Európában legalább foglalkoznak a kérdéssel az olaj- és földgázipari cégek, addig egy kutatócsoport szerint az Egyesült Államok tucatnyi iparági szereplője még csak vállalásokat sem tesz.
Nem hagyják, hogy a fosszilis energiával foglalkozó cégek rajtuk keresztül „mossák zöldre” magukat.
Nehéz lenne forróbb témát említeni a hazai energetikában, mint a stabil gázellátás jövőjét. Rendszeresen felmerül, hogy Oroszország leállítaná szállításait Ukrajnán keresztül, ami idehaza gázhiánnyal fenyeget, mert a magyar igények nehezen elégíthetők ki az ukrán vezeték nélkül.
A rekord 100 milliárd dollár, de a 2023-as év után várhatóan még ennél is többet fizetnek majd az olajcégek.
Jelenleg leginkább az Északi-tengeren épülnek ehhez tározók, ám a szállításnak komoly költségei vannak, ami tovább növelheti a versenyképességi különbséget az egyes tagállamok között.
A demonstrálók tankerhajókra másztak, és az úttesthez ragasztották magukat az olajraktárak közelében.
A kormány nagyot vetített, amikor megindokolta a Mátrai Erőmű megvásárlását. A visszaállamosítás mellett persze vannak nagyon jó érvek, de a borsos vételárra nincs magyarázat. A leszerelésre félretett pénz az erőmű szerint elég lesz, ezen az állam nem fog bukni. De mit is vett meg valójában? Visontán jártunk.
Mit tehetünk, ha nem fúj a szél és nem süt a nap? A megújuló energiaforrások egyelőre kihívás elé állítanak bennünket, hiszen nem folyamatosan állnak rendelkezésre, és az energia hosszú távú tárolására sincs még gazdaságos megoldás.
